Egy csodálatos korban élünk, hiszen ma már egy átlagosnál alig jobban felszerelt kompakt áráért is lehet hibrid autót kapni. A kérdés csak az, hogy vajon megéri-e a trendi modelleket választani egy takarékos dízel ellenében? No és persze melyik a jobb, a félhibrid Honda, vagy a full hibrid Toyota? Elvittük őket egy körre.

Korunk legmodernebbjének számító hajtásláncával szerelt, megfizethető árú két modellje között nem csak ránézésre van hatalmas különbség, de a lemezek alatt is. Amíg az Auris HSD-t egy soros, addig az Insightot egy párhuzamos hibrid rendszer mozgatja. Hogy ez mit is jelent magyarul? Azt, hogy amíg a Toyota képes csak villanymotorral is haladni, addig a Honda meg sem moccan anélkül, hogy begyújtaná a kis 1,3 literes benzinesét. Emiatt fogyasztás szempontjából esélytelennek tűnik a Prius hajtásláncával szerelt Aurisszal szemben az Insight. De a vásárlóközönségnek nyílván roppant fontos decilitereken túl az sem mellékes, milyen autó az egyik és milyen a másik.

Az álcázott és a magamutogató

Ránézésre tízből tízen nem találnák el, melyik a fejlettebb hibridhajtást rejtő karosszéria. A Honda ugyanis legjobb hagyományaihoz hűen a Star Trek díszleteibe tökéletesen illeszkedő autót rajzolt, a Toyota ellenben csak egyes részletmegoldásaival, és esetünkben felirataival érezteti környezettudatosságát a nagyérdeművel. Persze a Toyotának is megvan a saját „űrhajója”, a Priusért azonban másfél millió forinttal többet számolnak fel a japánok. A két néphibridet colstokkal körbemérve garantáltan összezavarodunk: az alaptézis szerint ugyanis a kisautó-padlólemezre épülő Insightnak kéne a kisebbnek lenni a kompakt Auris ellenében, erre nemhogy rövidebb, de 15 centivel hosszabb annál! Ennek ellenére belül az Auris érződik tágasabbnak, ami nem optikai trükk, hanem tény. A Toyota tengelytávja ugyanis 55 milliméterrel nagyobb, karosszériája pedig bő hat centivel szélesebb és látványosan magasabb is. Mindebből az következik, hogy az Auris hátsó ülésén jóval kényelmesebb utazni, mint az Insightén, ahol a láb-, de főleg a fejtér erősen korlátozott, igaz, messze nem használhatatlan.

A nagyobb utastérből ugyanakkor nem következik nagyobb csomagtér is. Az ötödik ajtót felnyitva meg is találjuk az Auris HSD Achilles-sarkát: az alapesetben 279 literes csomagtér ma már egy kisautótól is szűkösnek számít, a csak robbanómotoros változatokhoz képest 75 litert rabolnak el az akkumulátorok. Aki nagy csomagterű hibridet szeretne, annak így továbbra is a Prius marad az alternatíva a maga 449 literével, illetve a nyártól az Egyesült Államokban már kapható Prius V egyterű. 339 literével az Insight már teljesíti az elvárásokat, a Honda rakodópereme ráadásul alacsonyabb is a Toyotáénál. Kalaptartó helyett ugyanakkor kombis rolót kapott, amit lehet szeretni is, meg nem is, az viszont biztos, hogy több törődést igényel, mint a csomagtér-ajtóval együtt mozgó kemény kalaptartó.

Üdv a fedélzeten!

Nem csak legalább egy kézipoggyász szállításáról kell lemondania a Prius HSD tulajdonosoknak, de az utastérben elhelyezni kívánt holmik is komoly kihívást jelentenek. Telefonunkat például csak a váltó alatti (!) rekeszben tudjuk tartani, ahol pedig – mivel nincs szem előtt – rendre ott is felejtjük. Ezt a kellemetlenséget leszámítva azonban nem lehet sok okunk lehet panaszra, hiszen az anyagminőség jó, az ergonómia pedig példás. A hagyományos Aurisokhoz képest tényleg csak a legszükségesebb pontokon változtattak. Így a HSD megkapta a Prius jelzésértékű váltókarját, amelynek programjai a műszerfalon is megjelennek, a fordulatszám-mérőt teljesítmény-jelzőre cserélték, továbbá hibridkékre festették az indítógombot. Az Insightnál azonban nem kell nagyítóval keresni a különbségeket az alapokat adó Jazzhez képest, sokkal inkább a hasonlóságokat nehéz megtalálnunk. Az Enterprise-hangulat egyik Hondában sem ilyen intenzív, a számos kijelző ellenére azonban sikerült egy tökéletesen használható autóbelsőt megálmodniuk. Az Aurisszal ellentétben ráadásul itt aztán bőséggel van tárolóhely is, igaz, az anyagválasztás érezhetően kisautós.

Az eltérő felépítésű hajtásláncok miatt már a slusszkulcsok megkaparintása előtt tudtuk, hogy a hibrid Aurist lehetetlen lesz megverni városban. Így is lett: a belvárosi fotózás során – meglehetősen hasonló használatban – 1,5-1,8 literes különbséget mutatott a fedélzeti számítógép a Toyota javára. Noha a gyári fogyasztás ennél lényegesen kisebb különbséget ígér, valójában tökéletesen érthető és indokolt a tapasztalt differencia. Az Auris HSD ugyanis pontosan azokon a pontokon takarít meg sokat, amikor például látjuk, hogy piros a lámpa, ezért elvesszük a gázt, vagy az előttünk álló kocsisor elindul, de száz méterrel később ismét megáll. Ezeket a mindennapi városi közlekedési helyzeteket oldja meg nagy teljesítményű villanymotorjával az Auris anélkül, hogy bekapcsolná 1,8 literes benzinesét – feltéve persze, ha van feszültség az akkumulátorokban. Kár tagadni, hogy remek móka kihasználni a némán gurulás opcióját: az ember a belvárosi közlekedésben akarva-akaratlanul is abban a tartományban gyorsít, ahol még éppen nem kapcsol be a benzinmotor. Az Insighttal sajnos nem játszhatjuk ezt, a kis 1,3-as benzines ugyanis az autó mozgása közben mindig megy, a start-stop rendszer ugyanakkor ehhez is szériafelszerelés.

A táblán túl

A (hibrid)autózás azonban nem a belváros egyik végéből a másik végébe gurulására korlátozódik, ennek szellemében mi is a Budapest vége tábla felé vettük az irányt. Kevés autóban tapasztalható akkora kontraszt a városi és a nagy tempójú használat között, mint a hibridekben, amire két japán versenyzőnk sem cáfolt rá. Amíg alacsony tempónál ezek igen csendesnek bizonyulnak, addig száz km/órás sebesség felett már a kisebb gyorsítások is jelentős motorzajjal járnak, noha ezen a téren is tapasztalható előrelépés a korábbi generációkhoz képest. Kettejük közül sztrádán is az Auris van előnyben, már csak fél literrel nagyobb lökettérfogatú motorja miatt is. Amíg az Insight minden gyorsításnál az egekig pörgeti 88 lóerős benzinesét, addig a HSD kevesebb erőlködéssel oldja meg a hasonló feladatot. Ennek is köszönhető, hogy amíg a Toyota a szabályos autópálya-tempót nem túllépve 5,3 litert fogyasztott, addig az Insight 5,8 litert kért. Ez a félliteres differencia azonban már jóval kevesebb a városinál és önmagában nem látszik bizonyítani a full hibrid rendszer felsőbbrendűségét.

Egy deci?!

Országúton pedig aztán végképp eltűnik a különbség. A szinte forgalommentes alföldi utakon kanyarogva ugyanis mindösszesen egyetlen deciliter eltérést jeleztek a fedélzeti számítógépek, a 3,8 és a 3,9 literes fogyasztást pedig már akármelyik dízelautó tulajdonosa is megirigyelné. Nem mellesleg ez annyit tesz, hogy a hibrid Aurisszal valós körülmények között is lehet hozni a gyárilag megadott fogyasztást (a városra megadott hasonló értéket ugyanakkor lehetetlen valós helyzetben reprodukálni), míg az Insight pedig még a gyári értéknél is lehet kevesebbet fogyaszt.

És hogy melyiket a jobb vezetni? A Hondát, mégpedig nem az ereje, hanem a hozzá tartozó körítés miatt. Az üléspozíció érzésre úgy arasznyival alacsonyabb, a kormányzás közvetlenebb és a gázpedált sem kell húsz centivel beljebb nyomnunk, ha gyorsítani szeretnénk. Ehhez képest a Toyota egészen másfajta vezetési élményt ad full hibrid üzemmódjával és hozzá kell tenni, hogy az Auris összességében komolyabb autónak érződik, mint az Inisght.

Ez ugyanakkor az árcédulán is meglátszik. A legolcsóbb Insightért 5,2 millió forintot kérnek, ám ezt a rádiót nélkülöző, lemezfelnis változatot, amelyben még csomagtér-világítás sincs, nem ajánlanánk senkinek. A korrekt csomagot kínáló Comfortért ennél 200 ezerrel többet kérnek, míg a próbált Elegance ára ezer forint híján hatmillió. Ennél egy most futó akció keretében 90 ezerrel kérnek többet a hibrid Auris belépőmodelljéért (listaáron 441 ezer forint a kettő közti különbözet), viszont itt már az alapkivitelnek számító Lunában is benne van minden fontos extra.

Eltérő felépítése okán igencsak meglepő lett volna, ha az Insight maga alá gyűri az Auris HSD-t, ami nem is következett be. A Toyota azt csinálta, amihez a legjobban ért, vagyis csúcstechnikát pakolt egy átlagos modelljébe, amire ráadásul kimondottan kedvező árcédulát aggatott. Az Insight ugyanakkor jóval hivalkodóbb a maga hibridségével, ez pedig kifizetődő lehet egy olyan korban, amelyben zöld a trend.

Vida Ferenc, fotó: Földi D. Attila

Megjelent az Autó és Stílus 2011/2. számában.