A külső kozmetikázást leszámítva elsősorban apróbb részleteiben változott a Hyundai i10, amely így már egészen jól használható városi mini lett, ráadásul nem is kell sokat fizetnünk érte.
Szimplán városi használatra nem is kellene ennél nagyobb autó: ezt állapíthatjuk meg a Hyundai i10 kipróbálása után. Persze a magyar autós gyakran elköveti azt a hibát, hogy vagy pazarló batárral jár egyedül a városban, vagy pedig egy ilyen urbánus apróságot választ családi autónak, mert csak erre volt pénze. Ha a helyén kezeljük, az i10 jól eltalált mini, amelyet most modellfrissítéssel aktualizáltak.
Nem maradhatott el a szépségkúra: a hűtőmaszk olyan formát öltött, mint amilyet a márka szabadidő-autóján, az ix35-ön láthatunk. Belül már csak a típust jól ismerők fedezhetik fel a változásokat: kék és fehér megvilágításúra cserélték a műszeregységet, amely ugyan komolyabb képet mutat, de a vízhőfok-mérő áldozatul esett. Kapunk viszont helyette egy nagyobb méretű digitális kijelzőt: fedélzeti számítógép nincs benne, csak napi kilométer-számláló, de jól látható, nagy számmal jelzi a takarékos vezetéshez javasolt sebességfokozatot. Az i10 egyébként külső méreteihez képest meglepően tágas, persze ez részben a vezető magas (és még tovább emelhető) üléspozíciójával magyarázható. A hátsó ülésen gond nélkül elfér két felnőtt, a fejüknek és lábuknak jut elég hely, és a szélesre nyíló hátsó ajtóknak hála a beszállás sem okoz gondot. Az i10 utasterében számtalan kis rekeszbe helyezhetjük a kéznél lévő holmikat, csomagtartója öblösebb a riválisokénál és osztott támlák ledöntésével bővíthető, ám a kalaptartó itt sem emelkedik fel a csomagtér-ajtóval.
Háromféle benzinmotorral készül az i10, de a takarékos háromhengeres és az erősebb 1,2 literes nálunk nem kapható, csak az elődből ismerős 1,1 literest választhatjuk. Az első méterek csalódást okoznak: a motor erőtlennek tűnik és a kuplung is szokatlanul magasan fog, csak bukdácsolunk a kocsival, és ez minden reggel megismétlődik. Aztán ha bemelegszik, akkor már elemében van a kis négyhengeres, amivel nem csak városban lehetünk fürgék, de még autópályára is kimerészkedhetünk, ott sem vall szégyent. Ha a jól elérhető, aprócska váltókarral a segédletet megfogadva kapcsolgatunk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy városban és sztrádán alig megy 6 liter fölé a fogyasztása.
Csupán egyféle felszereltséggel kapható az i10, ami egyáltalán nem fapados: manuális klíma és kormányról kapcsolható, USB bemenetes hifi jár hozzá, de utóbbi hangjához ne fűzzünk nagy reményeket. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a Hyundai i10 a kategória egyik legpraktikusabb városi minije, és ezekkel a nyuszifül-formájú lámpákkal még kimondottan bájos is.
Csordás Gábor, fotó: Földi D. Attila
Megjelent az Autó és Stílus 2011/6. számában.
Ha még nincs nálunk felhasználóneved, regisztrálj egyet!